H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Bejelentkezhet FaceBook és Google fiókjával is.

   
Útvonal: TEMAKOROK

Borda szavazásEz a program preferenciális szavazással működik.

Ennek megértéséhez először nézzük hagyományos (egy X -es) szavazás rendszerét. Ha mondjuk van öt jelölt, akkor a választó a neki legjobban tetsző jelölthöz teszi az X -et, arról nem tud információt közölni, hogy a többi jelöltről mi a véleménye, pedig lehet, hogy azok között is van olyan akit azért elfogadhatónak tart, és bizonyára van olyan is, amelyiket semmiképpen nem szeretne nyertesként látni. Hasonlóan nincs módja annak kifejezésére sem, ha egyik jelöltet sem tartja megfelelőnek.

Ezen hiányosságok kiküszöbölésére már régen kitalálták a preferenciális (más néven "Borda rendszerű") szavazást. Itt a választópolgár a jelölteket sorrendbe rendezi, aszerint mennyire szimpatikusak neki, első helyre teszi a neki legjobban tetsző jelöltet, utolsó helyre a leginkább ellenszenvest. Több jelöltnek is adhatja ugyanazt a helyezést. Ha egyik jelöltet sem támogatja, akkor mindegyiket az utolsó helyre rangsorolja. (Kiértékeléskor a megbízottak szavazata természetesen annak megfelelő súllyal esik számításba, ahány embert a szavazás lezárultakor képviselnek.)

A szavazat kiértékelésénél így lényegesen pontosabb képet kaphatunk az egyes jelöltek támogatottságáról, elutasítottságáról.

Jean Charles BordaAz ilyen rendszerű szavazások kiértékelése érdekes matematikai feladat, amire (többek között) a "Condorcet - Shulze" kiértékelés egy ismert eljárás. Programunk is ezt használja. Az eljárás lényege, hogy minden lehetséges párosra vizsgálja az egyes alternatívákat, hány szavazónál előzte meg az egyik alternatíva a másikat. Ezen "páros meccsek" eredményeinek összesítése adja a végeredményt.

Ez az algoritmus vezethet döntetlen eredményre is. Programunk abban az esetben, ha a Condorcet - Shulze eljárás döntetlen eredményre vezet, az alternatíva "elfogadottságát" veszi figyelembe; az elfogadottabb javaslatot sorolja előre. "Elfogadottságon" azt értjük, hogy hány szavazó sorolta az adott alternatívát a lehetséges pozíciók első kétharmadába.

Így az eljárás nemcsak a támogatottságot, hanem az elutasítottságot is figyelembe veszi, és azt a jelöltet hozza ki győztesnek, aki a legtámogatottabb, és a legkevésbé elutasított. Ez nem feltétlenül azonos azzal, akit a legtöbben az első helyre javasoltak! Például ha azt a jelöltet, akit a legtöbben soroltak az első helyre, a többi szavazó közül elég sokan az utolsóra soroltak, és ezzel szemben van olyan jelölt, akit sokan a második helyre soroltak, és csak nagyon kevesen az utolsóra - akkor ez utóbbi jelölt elfogadottabb az előzőnél, az eljárás őt hozza ki győztesnek.

További információk ebben a témában:

A Condorcet - Shulze eljárás leírása

Választási rendszerek (wikipedia)

http://en.wikipedia.org/wiki/Jean-Charles_de_Borda

 

Ajánlott oldalak

A szerkesztők ajánlata

Szellemi termelési mód

Kapitány Ágnes és Gábor könyve egy lehetséges új termelési mód körvonalait vázolja.

Megnézem

Internet filozófia

A 'blogoló' a tulajdonképpeni, a teljes jogú, a teljes fegyverzetében előttünk álló hálópolgár, a kiberkultúra eminens létrehozója.

Megnézem

Információs társadalom

Wikipedia szó cikk.

Megnézem

Katedrális és bazár

A "szabadszoftver" világ alapműve.

Megnézem

Szelid pénz

Egy alternatív pénzrendszer....

Megnézem

Likvid demokrácia

A napjainkra már teljesen kiüresedett, funkcióját vesztett képviseleti demokrácia egy lehetséges utóda.

Megnézem

Feltétel nélküli alapjövedelem

Ezt akár holnap megcsinálhatnánk....

Megnézem

*